Barátaim óvtak attól, hogy vállaljam a beszélgetést Havas Henrikkel. Ha azt mondom róla, hogy nehéz ember, akkor még enyhén fogalmaztam. Nemigen tudni, hogy mi jár a fejében, nem könnyű követni a gondolatmenetét, néha elképesztően őszinte, máskor szégyenlős, mint egy kisfiú, egy perccel később pedig bezárkózik és hosszú ideig meg sem szólal. Persze, szakmai kihívás is van a világon. De végül nem ez döntött. Egy apróság döntött, amit megtudtam róla. (Odze György)